4

Helllóó Mindenkiiii :D új rész, igaz a múltkorihoz csak 3 komit kaptam , de mindegy mivel arra jottem rá, hogy nagyon szeretem írni ezt a sztorit xDazért komikat :P

A három lány mint a lassított filmekben szokás úgy billegett át a folyosón, miközben a falhoz lapult emberek tátott szájjal bámulták Őket. Hajukat hátra dobták, feneküket riszálták és miközben mentek bájosan mosolyogtak közben pedig integettek. Mikor elhaladtak néhány srác mellett küldtek feléjük egy puszit mire azok olvadozva, bambán vissza köszöntek.

Ez még csak a kezdet volt, ennél sokkal de sokkal jobban szeretik játszani az eszüket.

Valójában kik is Ők?

Itt mindenki csak Tripla A-s csajoknak emlegetik mivel hárman vannak és mind a háromnak A betűvel kezdődik a nevük. És mindezek mellett az iskola legnépszerűbb tagja , ráadásul még jól is néznek ki. Már akinek ez az ízlése.

Szerintem csak azért ilyen menők mivel jól néznek ki és lyukat tudnak beszélni mások hasába. Egyébként olyan sötétek mint az éjszaka. Mind a hárman végzősök, de hogy hogyan jutottak el idáig, a mai napig rejtély marad számomra.

Habár könnyen pisszeghetnek, hisz a csapat agya- név szerint Alexis Johnson- az igazgató lánya. Nincs olyan srác a suliban, akivel ne járt volna még. Dús gazdag és már a fél világot bejárta. Hosszú szőke haja van, és a legújabb divat szerint öltözködik. Még ha kötelező az egyenruha, Ő akkor is bele csempészi a divatot és a rózsaszínt. Mindent megengedhet magának. Az Adam’sben Ő az atyaúristen. Ha keresztbe teszel neki, eláshatod magad.

Mint én anno az első napon. Az ebédlőben mikor először megfordultam még nem voltam hozzá szokva, hogy mindenki tolakszik és közben a kezükben van az ebédlőjük. Fura volt úgy tréningezni közöttük, hogy közben a kezedben volt a spagettid, ami tele volt valamilyen ocsmány piros szósszal. Épp egy üres asztal után kutattunk Liammel, mikor valaki hátulról nekem jött én pedig elvesztettem az egyensúlyom és az egész ebédem Alexis Johnson vadonatúj, hófehér blúzát borította be. A helységben néma csend lett és mindenki minket figyelt. Én szabadkoztam, hogy mennyire sajnálom miközben Ő sikítozott, hogy tönkre tettem az a blúzát amit egy párizsi divattervezőtől kapott. Senki nem mert szólni, kivéve Liamet aki képen röhögte a hisztis lányt. Több sem kellett neki, mérgesen kifújtatott majd elkezdett mutogatni felénk és azt mondta, hogy ezt még mind a ketten nagyon megbánjuk, majd dühösen elcsörtetett.

A szavát természetes betartotta. Néhány hónapon belül mindenki arról pletykált, hogy én és Liam azért vagyunk ennyit együtt mert járunk. A folyosón mindenki megállított és kérdezősködött mi pedig győztük szajkózni, hogy csak barátok vagyunk. Szerencsére első év végére mindenki beletörődött, Alexis nagy bánatára. Újat kellett kitalálni, amivel még jobban megkeseríthette az életemet.

Tavaly pedig végképp elege lett belőlem.

Ugyan is volt merszem jelentkezni a médiaszakkörre. Neki ehhez semmi köze nincs, mivel borzalmasan rossz a helyesírása viszont a másik talpnyalója a suli újság főszerkesztője.

Ashley Anderson szerkeszti az évkönyvet, a suli újság főszerkesztője és már a város leghíresebb újságába is írt egy cikket a gimiről. Nagy jövő áll előtte, mivel tényleg nagyon jól ír. Fáj beismernem , de ez az igazság.

Azonban tavaly vettem a bátorságot és beiratkoztam. Rögtön az első órán megkaptuk a fő feladatot ami szerint el dől, hogy ki lesz az évben a szerkesztő.

Elég hülye téma volt, mivel össze kellett hasonlítani, hogy Írország és Nagy- Britannia miben hasonlít és miben különbözik. Én örültem neki, mivel volt szerencsém már Írországban járni ezért sok mindent tudtam róla írni.

Viszont Ashley besült, de rendesen. És ezt nem tudta elviselni, hogy egy újonc kitaszítja Őt. Nem tudom, hogy de sikerült befeketítenie Mrs. Rodrigez előtt miszerint én a cikkemet valakiről másoltam, mivel így nem írhat egy kezdő író. Pedig én bizonygattam, hogy már évek óta írok. Senkit nem érdekelt. Maradhattam a csoportban és be kellett elégednem annyival, hogy  minden hónapban írhattam egy kis cikket a diákok viszonyáról.

Ashley mégis gyilkos pillantásokat küldött felém és boldogan nevetett rajtam Alexissal.

Minden vágyuk az volt, hogy valahogy tönkre tegyenek mivel féltek tőlem.

Az elmúlt évben pedig rendesen bekeményítettek. A Liamos ügy nem vált be, szóval más kellett kitalálniuk.

Rám küldték a harmadik Tripla A-s csajt Amber Mitchellt aki az iskola legbutább diákja. Csak azért jár iskolába, hogy megtudja a pletykákat, hogy ki-kivel kavar.

Minden mozdulatomat lesett és ha valami bénázáson kapott rögtön szólt Alexisnak aki kihirdetette a suli rádióban.

Béna ötlet, mivel szerintem senkit nem érdekelt az, hogy tesin neki futottam a falnak, vagy otthon felejtettem a matek füzetem és a szekrényem előtt kezdtem el szidni magam.

Azonban nem kellett sokat várniuk a még nagyobb bosszúra.

Szakadt az eső és pont tesink volt. Tisztára eláztam és nem volt más vágyam csak az, hogy öltözhessek át. Fogalmam sincs, hogy miért pont abban az időben kellett futni a közeli parkban.

Szóval boldogan mentem vissza az öltözőbe a szekrényemhez, mikor tudatosult bennem az, hogy nem tudom a kódot. Oliviával közösködtünk mint mindenki más, viszont Ő neki el kellett mennie óra közben. Ideges voltam, sáros, és fáztam. Mi a szarnak kell a tesis öltözővel közösködni? Oké igaz, hogy csak heti két alkalommal használjuk, de akkor is ott voltak benn a száraz ruháim.

Mindenki más már felöltözött én pedig ott ültem tehetetlenül. Utolsó óránk volt, szóval nem kellett azon aggódnom, hogy elkések az óráról. Aztán csodák csodájára az ajtóban megjelent Liam a maga csodálkozó arcával. Kétségbeesetten panaszkodtam el neki, hogy mi történt , Ő pedig már elő is rukkolt remek ötletével. Kölcsön adta a saját tesis ruháját, hogy legyen miben hazamennem én pedig boldogan öltöttem magamra még ha két számmal nagyobb is volt és mindenhol lógott rajtam.

Átmelegedve léptünk ki a kihalt tornateremből rá sem gondolva arra, hogy Alexisal, Amberrel és Ashleyvel találjuk szembe magunkat.

Félreértették a dolgokat, de nagyon. Szerintük én és Liam a tornatermet használtuk, ágy helyett. Még az igazgató fülébe is eljutott, hogy két diákja ott szexelt. Mr. Johnson pedig behívatta a szüleinket és eltiltott egy hétre mind kettőnket.

Pedig magyarázkodtunk, de akár mint mondhattunk Alexissel nem tudtunk szembe szállni.

Így vissza gondolva eléggé vicces, viszont akkor nem volt az. Akkor naptól kezdve még jobban utálom a Tripla A-s csajokat és ha tehetem kikerülöm őket.

- Ebben az évben randire hívom az egyikőjüket- el is felejtettem, hogy Harry még mindig itt áll mellettem. Undorodva ránéztem majd megcsóváltam a fejem és próbáltam figyelembe se venni az előbbi beszólását. Fogalmam sincs, mit eszik rajtuk mindenki. Hisz tele vannak plasztikázva, és még csak nem is eredeti szőkék.

- Umm…Sok szerencsét- fojtottam vissza a nevetésemet és vissza fordultam a szekrényem felé, Hazza pedig sértődötten elment. Liam csak megcsóválta a fejét mint mindig amikor nem tud mit szólni.

Már épp kérdezni akart tőle, hogy mi baja van amikor ismét nyitódott az ajtó és most megjelent egy csomó fiú. Összesen öt.

De mikor a legelöl haladóra pillantottam a szívem hatalmasat dobbant. Elfelejtettem, hogy hol vagyok és, hogy mit csinálok. Nem tudtam másra gondolni, csak rá.

Egyenesen sétált előre, szürke sapka volt a fején, de szőkésbarna haja még így is kivillant alóla. Ingje nem volt betűrve a nadrágjába, nyakkendője pedig nem volt megcsinálva. Kiütött a fiúk közül és a kezében lévő kosárlabdájával pedig csak még jobban magára hívta a figyelmet.

Tökéletesen nézett ki, mint mindig. Habár, hogyan is nézhetne Ő ki?

Hiszen Ő Louis Tomlinson az Adam’s gimi leghelyesebb sráca és aki azt sem tudja, hogy én létezek. Vagyis illene neki tudni, csak mivel én itt láthatatlan vagyok soha nem vesz figyelembe.

Pedig akár hányszor meglátom, mosolygok és totál elvörösödök. De nem tehetek róla. Már három éve totál bele vagyok zúgva. Más fiúra rá sem bírok nézni, pedig tudom, hogy semmi esélyem nála.

Hisz Ő a kosárcsapat kapitánya, ráadásul végzős és minden csaj belé van esve akik sokkal jobban néznek ki mint én. Miért is akarna pont velem járni?

- Bev csukd vissza a szádat mivel csorog a nyálad- vigyorgott Liam én pedig ijedten kapkodtam a fejem zavartan. Mindig a legrosszabb pillanatban zavar meg.

A szám elé kaptam a kezem, hogy megbizonyosodjak róla, igazat e mondott. Szerencsére nem. – Legalább ne bámuld ilyen feltűnően- suttogta mivel pont akkor ment el mellettünk Louis és a legjobb barátja Zayn.

- Mégis kit?- csináltam úgy mintha nem tudnám kiről beszél, pedig nagyon is tudtam. Hiszen Ő az egyetlen aki tudja mit érzek a srác iránt.

- Ne csináld. Tudom, hogy Tomlinsont bámultad már megint- vette a táskáját a hátára és elindultunk az osztálytermek felé- És ne kezd el tiltakozni- tette még, hozzá mikor észrevette, hogy szólásra nyitom a számat. Én csak azt nem akartam, hogy más meghallja mivel tuti kinevetnének. – Mikor fogsz már lemondani róla?

- Soha- mondtam magabiztosan. Van egy éve még elballag, hogy megszerezzen. Nem tudom miért, de érzem, hogy sikerülni fog. Csak egyszer beszélnem kéne vele kettesben. Lehet, hogy én is bejövök neki, csak fél mivel nem vagyok olyan menő mint Ő.

- Te tudod- válaszolta egyszerűen én pedig csak vállat vontam és némán lépkedtünk egymás mellett majd ismét Ő szólalt meg- Egyébként ma megyek a válogatásra- erre a kijelentésére rögtön felkaptam a fejem és nagy szemeket meresztettem rá.

Azt mondta válogatóra? Csak nem jelentkezik a suli énekkarába? Az kizárt dolog, mivel már három éve elhatározza magát csak aztán soha nem megy el mert eszébe jutnak a szülei.

Igen Liamnek van a világon a legcsodálatosabb hangja. És ezt nem azért mondom mert a legjobb barátom, hanem ezt így is van. Tud gitározni és zongorázni is. Sikere lenne neki az iskolába és nyílt útja lenne a tehetségkutatók felé is. De a szülei miatt nem meri, mivel Ők azt szeretnék ha ugyan olyan sportoló lenni mint a két nővére.

- Válogatásra?- kérdeztem bizonytalanul.

- Kosár válogatásra- egészítette ki magát, én pedig megállt és nem mozdultam többet. Ezt nem hiszem el. Hajlik a szülei szavára, pedig szíve szerint nem csinálná. Eddig minden évben ki tudta beszélni magát és elhitték, hogy nem vették be. Viszont az utóbbi időben maga Ruth foglalkozott vele, szóval most már nem mondhatja azt, hogy béna mivel idősebb nővére kis híján indult az Olimpián. Nincs olyan sport amiben Ruth ne lenne jó.

- Biztos vagy benne?- kérdeztem mikor vissza sétált mellém. Mogyoróbarna szemeit lesütötte és úgy bólintott egy aprót- Szóval nem- sóhajtottam fel és sajnálkozva megsimogattam a kezét. Rossz lehet így élni, hogy nem engedik azt csinálni amit szeretnél. Otthon el kell rejtenie a gitárját és csak akkor játszhat meg énekelhet mikor senki nincs jelen, vagy pedig nálam.

- Szerinted mit kéne tennem? Anyám előtt még csak ki sem ejthetem azt, hogy zene, apa pedig a gitáromat képes lenne széttörni ha meglássa a szobámba- mesélte szomorúan a fejét pedig az égnek emelte. Én nagyon kedvelem a szüleit mivel kedvesek és aranyosak. De azt soha nem fogom megérteni, hogy miért gyűlölik annyira a zenét. Liam tehetségeses amit kár lenne veszni hagyni.

- Nem tudom- csóváltam meg a fejem majd elindultunk be az osztályterembe…

5 ok amiért utálom a Tripla A-s csajokat

1. Mind a hárman menő ruhákban járnak. Olyanokban amiket én soha nem fogok megkapni.

2. Akár milyen ellenszenvesek lehetnek akkor is mindenki csodálattal néz rájuk.

3. Végzősök ami azt jelenti mindent megengedhetnek maguknak.

4. Imádnak pletykálni és olyan dolgokat terjesztenek másokról ami soha nem történt meg.

5. Mind a három járt már Louis Tomlinsonnal ! Ez pedig halálos bűn számomra.